Féderek

Már a középkorban felmerült az igény egy éles hosszúkardot szimuláló, ám biztonságos gyakorlóeszköz kifejlesztésére, így hívták életre a középkori gyakorlókardot, vagyis a Federt.

 

Az archaikus Feder formájában csak nyomokban hasonlít egy igazi fegyverre, tulajdonságai azonban mintegy megegyeznek vele, miközben rugalmas, életlen, nincs hegye és az ujjakat az ún. pajzs-részével védi.

 

A középkori / koraújkori jogban nem számított fegyvernek, így a városi polgárság tarthatta otthon s gyakorolhatta vívását.

 

Wassmanssdorf a 19. század végén úgy írja, hogy az eredti neve Paratschwert ("parádékard") volt és a Feder nevet csak az utókor ragasztotta rá, ám mivel a mai vívó szakzsargonban ez a név ragadt rajta, így én is ezt használom.